FatMo Blogja

Ez a blog elsősorban az engem érdeklő dolgokkal - legfőképp gasztronómiával - foglalkozik. Néha aztán szóba kerülnek egyéb dolgok is, úgymint utazás, zene, stb. Szevasztok!

Friss topikok

Hányan olvasnak most?

Honnan olvasnak most?

2009.04.12. 21:53 FatMo

Romló tendencia - Maze, London

Ebben az étteremben pár éve már jártam. Teljesen lenyűgözött. Akkor ebédelni voltam, most vacsorázni. Teljesen más a hangulata este, sokkal jobb. Ezt leszámítva viszont meg se közelítette a legutóbbi alkalmat.

A következőket ettük:

Illetve annyit még el kell mondanom a Maze-ről, hogy ez egy tapas típusú étterem. Annak nem a spanyol vonatkozásában, hanem abban, hogy a tasting menüt nem a séf állítja össze, hanem egy külön étlapról kell rendelni amiről 10-10-10 fogás közül lehet választani. A pincér elmondta, hogy az előételek (illetve ahogy ők mondják könnyű fogások) közül kettőt, a főételek (nehezebb fogások) közül is kettőt javasolnak a tökéletes tasting menu-höz. Ezek nem normális fogások, klasszikus angol és francia fogások miniatürizált változatai (na jó annyira azért nem kicsik). Ezen kívül persze van normál étlap is ahol normális adag ételeket lehet rendelni.

Na szóval, amiket mi ettünk és ittunk:


Koktélok:
Blood Orange és Bloodless Orange
 

Én ittam a Blood Orange koktélt. Ez mandarin ízű Absolut vodkából, lime-ból, eperből, áfonyaléből és frissen facsart narancsléből állt. A többiek ugyanennek az alkoholmentes változatát itták. Kiváló savanykás, étvágygerjesztő italok voltak.

Canapes:
Vegetable chips and soy foam

Semmi különös. Zöldség chipsek (elég kevés). Finom volt, de elég snassz. A szója habot nem kóstoltam, iszonyodom a szójától.

Kenyér:
Mini fehér és barna baguette


A kenyerek nagyon finomak voltak. Melegen érkeztek és a vaj is tökéletes hőfokú volt.



1. fogás
Pressed marinated foie gras, Lincolnshire smoked eel, with a baked potato foam and dill  (Iron bark pumpkin latte with braised duck, black truffle syrup and cep brioche, London cured salmon confit, saturated apple, pickled English vegetables, celeriac remoulade and salsa verde paste)


Tökéletes fogás. Nem is gondoltam volna, hogy a libamáj és a füstölt angolna ennyire jól kiegészíti egymát. Az egyik édes a másik nagyon-nagyon sós. Együtt tökéletes. Nagyon könnyű hideg héjában sült krumpli hab szerűség  járt hozzá, amit megszórtak kaporral, valamint rebarbara, mely fanyarságával még kerekebbé tette a fogást.
A többiek egyrészt sütőtökkrém levest ettek kacsával, szarvasgomba sziruppal és vargányás brióssal. Nem kóstoltam, de állítólag nagyon finom volt, ahogy a harmadik főétel a konfitált lazac is.

2. fogás
Assiette of sandwiches, ‘BLT’ and croque monsieur (Marinated beetroot, Sairass cheese, pine nuts and Cabernet Sauvignon dressing)


A vacsora legjobb fogása. A két klasszikus szendvics érdekes variációit kaptuk második fogásnak. Illetve az egyik inkább hagyományos volt a másik viszont azt kell, hogy mondjam forradalmi. a croque monsieur egy tökéletes croque monsieur volt.

 

 

 

A fogás lelke a BLT (bacon, lettuce, tomato) szendvics volt. Ezt egy martinis pohárban szolgálták fel. A szendvics minden eleme – egy-két  hagyma karikát, illetve a szalonnát leszámítva – folyékony, vagy zselé állagú volt. A séf azt javasolta, hogy a pohár aljáról kezdjük úgy, hogy minden rétegből jusson a kanálra. A dolog működött. A számban az ismert BLT szendvics ízét éreztem. A pohár alján egy kenyér zselé szerűség volt, azon egy nagyon sűrű paradicsom lé, arra valami fehér habot tettek, amibe a hagymakarikák és a szalonnák kerültek. Az egészet körbeöntötték egy folyékony saláta koncentrátummal. Frenetikus volt.



A másik előételt már próbáltam a prágai Maze-ben. Ez egy Sairass sajt (ami valójában ricotta), melyet marinált céklaszeletek közé helyeztek, fenyőmagot szórtak köré és bor mártást adtak hozzá. Nagyon finom fogás.

3. fogás
Roasted monkfish bourguignon (Pan-fried daurade royale, confit baby fennel, brown shrimp and lobster risotto)

 
Ez egy nagyon érdekes fogás volt. Egy tökéletes beouf bourgignon „beouf”nélkül, helyette ördöghallal. Egy picit meg is kavarta a fejemet az első  falat, hogy abban az ételben amit eddig csak marhából ettem, mit keres egy (egyébként tökéletes, omlós, puha) szelet hal. Aztán belejöttem és nagyon ízlett. Az étel többi eleme is nagyon jó volt, a szalonna különösen.
A másik étel egy serpenyőben sült aranydurbincs volt, amit konfitált édesköménnyel, homoki garnélával és homáros rizottóval tálaltak. Kifinomult ínyenc fogás volt állítólag.

4.fogás
Slow Cooked Quail, Raisin and Saffron Puree, Marinated Pear and Vinegar with wild mushroom risotto (Pumpkin risotto)

Ez a fogás nem ízlett. Leszámítva a köretet. A fürj egyáltalán nem volt puha, pedig az elnevezése alapján arra gondoltam. Sőt. Kicsit rágós volt, a mazsolapüré túl édes volt, a sáfrányt egy kicsit se lehetett érezni, a körte sem passzolt a fogásba. Olyan volt az egész, mintha különböző egymáshoz nem illő hozzávalókat rádobáltak volna a tányérra.  Az erdei gombás rizottó nagyon jó volt, ahogy a többiek sütőtökös rizottója is. Úgy látszik rizottóban erősek.

5. fogás
Pineapple carpaccio, coconut sorbet, seaweed croquette and Malibu lime jelly (
Madagascan vanilla rice pudding, fig jam and fig roll)

A desszertem kifejezetten rossz volt. Nem túl vékony ananász szeletek voltak egymásmellé halmozva. Ízesítés és minden nélkül. Snassz nyers ananász. A hínár croquette érdekes volt, a Malibu lime zselé sem volt rossz, de a desszert lényege az ananász nem volt jó. Nem ehhez szoktam az utóbbi napokban. Rajtam kívül csak egyikünk evett desszertet. Madagaszkári vaniliás rizs puding füge dzsemmel. Ez gyakorlatilag egy „über” tejberizs. Volt már ilyenhez szerencsém a prágai Maze-ben. Hát nem semmi az biztos.

Az étterem egyáltalán nem elegáns, de ez nem is baj. Az asztalon nincsenek terítők, ami viszont nagyon érdekes, hogy az ételek egy részét speciális kőből, vagy valami ásványból készült lapokon hozzák ki. Nagyon jópofa. Sajnos a szervizről nem tudok jókat mondani. A pincérek sem kedvesek, sem pedig profik nem voltak. A mi pincérünk egy francia volt, aki alig tudott angolul. Egy közepes magyar étterem pincérének a tehetségével hozta és vitte az ételeket. Kedvesség semmi nem volt benne. A sommelier viszont magyar volt, de mi sajnos ezen az estén nem ittunk bort, szóval csak egy kicsit sikerült beszélgetnünk vele. Elmesélte, hogy milyen nehéz a franciákkal, hogy egyik sem tud angolul és gyakorlatilag nem is képzett pincérek, csak azért veszik fel őket mert franciák. Ja és a Marcus Wareing a kedvenc étterme. (Ami azért vicces, mert Marcus Wareing Gordon Ramsay egyik ellenfele, de ez egy másik történet.)

Mindent összevetve csalódtam a Maze-ben. Pár évvel ezelőtt csúcs kiszolgálásban volt részem és minden étel tökéletes volt. Most mindkettőben találtam hibát, nem is keveset, ami michelin-csillagos szinten szerintem megbocsáthatatlan.

 

(Képek: © LondonEater)

Szólj hozzá!

Címkék: london gasztro étterem csillag michelin ramsay gordon


A bejegyzés trackback címe:

http://fatmo.blog.hu/api/trackback/id/tr61061600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.