FatMo Blogja

Ez a blog elsősorban az engem érdeklő dolgokkal - legfőképp gasztronómiával - foglalkozik. Néha aztán szóba kerülnek egyéb dolgok is, úgymint utazás, zene, stb. Szevasztok!

Friss topikok

Hányan olvasnak most?

Honnan olvasnak most?

2008.05.27. 14:58 FatMo

Életem legjobb vacsorája - Maze Prague

Amikor először hallottam, hogy Prága kapta a volt keleti blokk első Michelin-csillagát, azt hittem a Maze Prague az. Kiderült, hogy nem volt igazam, a Michelin-csillagot az Allegro nyerte. Ennek ellenére rövid prágai tartózkodásom alatt a Maze-t választottam, már csak a korábbi londoni tapasztalatok alapján is. Tökéletes választásnak bizonyult, hisz határozottan kijelenthetem, hogy a Maze Prague jobb mint anyaétterme, pedig az se semmi!
 
Olyan élményben volt részem, ami ritkán adatik meg egy ember életében. Tökéletes ételeket ehettem tökéletes körülmények között. Az ételeken kívül is minden apró részlet rendben volt. Az előtérben lobogó kandallótól a patyolattisztaságú mosdóban elhelyezett frottír törölközőkig és a kézmosás utáni kézkrémig.
 
Az utcáról csak a Hilton Old Town bejáratánál elhelyezett étlap jelzi, hogy itt működik az étterem. A lobbiból már látni hova kell menni. Az előtérben kandalló ég, a bár külön helységben van.
A bejáratnál fogadtak bennünket, elvették a kabátjainkat és a helyünkre kísértek. Hangulatában és külsejében a Maze London-t idézi az étterem, azzal a különbséggel, hogy míg abban hatalmas ablakok vannak, itt gyakorlatilag egyetlen ablak sincs, de ez nem zavaró mert a világítás pótolja az ablakokon beömlő fényt.
Amikor leültünk az asztalhoz, ott volt a Londonban már megismert ropogós, még meleg kenyér és a fagyos vaj (ahogy a könyvben meg van írva).  
Kihozták az étlapokat, ami szintén a londonira emlékeztet. 8 előétel, 8 főétel és egy menü szerepel rajta, amely a Maze Classic nevet viseli. A desszertek külön desszert lapon vannak.
Társaságunkból – rajtam kívül - mindenki az ala cartes étlapról választott, jómagam a Maze Classic Menü mellett döntöttem. Ez a következőket tartalmazta:
 
1. Fehér hagyma velouté párolt nyúl lábszárral és hagymás brióssal.
Elöször egy tányért kaptam a lábszárral és vargányagombával, egy kőzetlapon kihozták a brióst mellette egy apró hengernyi májpástétommal, majd a tányért feltöltötték a veloutéval. Ez inkább volt mártás, mint leves. Rettentő gazdag ízű, mégis könnyű állagú mártás, amihez tökéletesen passzolt a gomba és az omlósra sütött nyúl. A briós – megkenve a májpástétommal – tökéletesen harmonizált a „levessel”. Nem volt túl nagy adag, viszont a markáns ízek (vargánya, máj) laktatóva tették.

2. Marinált cékla Sairass sajttal, fenyőmaggal és cabernet sauvignon dresszinggel.
Ez az előétel volt a legnépszerűbb az étteremben (közülünk is ette még valaki). Külsejében gyakorlatilag egy művészi alkotás. Hajszálvékonyra szelt savanykás ízű cékla karikák között hengerre formázott elképesztően gazdag, telt ízű friss kecskesajtot helyeztek a tányérra. Ezek közé a már ismert savanykás ízű céklát (bébicékla formában), valamint fenyőmagot szórtak és az egészet az édes, roppant tömény ízű cabernet sauvingon dresszinggel tették kerekké. Tökéletesebb előételt elképzelni sem lehetne. A menüben szereplő három előétel közül ez volt a legjobb.
 
3. Roston sült fürjcombok libamájjal, dinsztelt zellerrel, és Madeira szósszal.
Soha nem ettem még fürjet, de ezek után biztosan fogok még. Két apró comb, gyakorlatilag fűszerek nélkül megsütve, inkább háztáji baromfit idéz az íze, de a végén azért érezni egy kis vadulást a szájpadlásomon. A hozzá adott szép darab libamáj tökéletesre volt sütve, a közepén kicsit rózsaszínre, megkapó nehézségével teltté tette a könnyű fürjcombokat. A madeira mártás a fürj ízét kiemelte, a máj töménységét pedig tompította. Ekkor kezdtem jóllakni, pedig még csak most jött a java.
 
4. Serpenyőben sült Szent Péter-hal törtburgonyával, spárgával és bouillabaise-szel.
Ennek a halnak roppant markáns hal íze volt. Nem javaslom olyannak, aki a halak közül csak a tonhalat és a lazacot szereti. Tökéletesen omlósra volt megsütve, markáns ízének köszönhetően nyugodt szívvel leöntötték egy nagy adag tömény ízű hal levessel, ami valójában mártásként funkcionált, de mennyiségében mégis levesre emlékeztetett. A leves alján durvára tört burgonya darabok pihentek és szívták magukba a gazdag hal ízt. A leves tetején friss, ropogós zöldspárgák úszkáltak. Életem legjobb spárgái (eddig azt hittem nem szeretem ezt a növényt). Frissessége abszolút passzolt az omlós erős ízű halhoz és a leves töménységéhez.
 
5. Sült báránygerinc konfitált báránylapockával fokhagymapürével és fűszeres szósszal.

Ez volt egyértelműen a menü sor csúcsa. Két tökéletesen megsütött rózsaszín báránygerinc, mellette egy pogácsa méretű döbbenetesen omlósra főtt, elképesztően tömény ízű báránylapockával, mellé sült fokhagymát és nagyon tömény fokhagyma ízű pürét tálaltak, majd egy fűszeres, vörösboros szósszal öntötték le. Köretként a londoni Maze-ben már megismert krumplipüré habot adták. Tökéletesen harmonikusan kerek egész fogás, melyből semmi nem hiányzik és semmi nem is hiányozhat. Az ilyen étel elfogyasztása után az ember azt érzi, hogy most nagyon rendben van minden és meg kellene állnia az időnek egy pillanatra.
 
6. Maze tiramisu
Ezt a fogást már szintén ismertem a londoni étteremből. Felespohár-szerűségben tálalt tiramisu variáció, ami sokkal könnyebb mint egy tiramisu. Az alján egy kevés tésztával, rajta az egészen könnyű mascarpone habbal, majd a tetején a kávé ízű, enyhén sós jégkásával mellette egy szelet kávés piskótával. A jégkása miatt már-már sorbet szerűen frissíti fel az ízlelőbimbókat.
 
7. Vaníliás rizspuding málnafagylalttal

Ez az egyszerűnek hangzó desszert volt életem legfinomabb édessége, amit valaha étteremben ettem. (Szintén rendelt ilyet valaki a társaságból és nem értettem, hogy lehet ilyet rendelni egy ilyen étteremben). Egy bögreszerűségben érkezett a rizs, ami gyakorlatilag egy forró rizottó jellegű tejberizs volt, fantasztikus állaggal, tömény vaníliás ízesítéssel. A bögre aljára, a rizs alá egy friss málnából készült meleg málnakrémet öntöttek, ami feltört a rizs felszínére, ha leértem a kanalammal. A krémben málnadarabok voltak, amelyek gyakorlatilag összeolvadtak a rizsszemekkel a számban. Emellé adtak egy gombóc málnafagylaltot, ami a forró rizzsel és a málnakrémmel tökéletes harmóniában tette fel a pontot a tökéletes vacsorám i betűjére.
 
A menümből megismert ételeken kívül a következőket rendelték még a társaságban:
Spárga salátát, ezt nem kóstoltam, de állítólag nagyon finom volt (pármai sonka, parmezán sajt és spárga voltak az alkotó elemek). Ez a saláta volt a napi előétel ajánlat, nem is szerepelt az étlapon.
Konfitált lazacot, krumplisalátával, paradicsommal és tárkonnyal. Ezt szintén nem kóstoltam, de a pillantásomtól szétomlott a lazac a tányéron.
Tavaszi zöldborsós, lóbabos rizottót peashoot (?) salátával és spárgával. Ezt volt szerencsém megkóstolni. Annyira döbbenetesen finom volt, hogy amikor lenyeltem a falatot, megbántam, hogy nem ilyet rendeltem.
Bélszín libamájjal, spárgával burgonyatortácskával. Ebből az ételből a bélszínt kóstoltam meg. Mit mondjak, tökéletesen mediumra sütött omlós bélszín nyakon öntve egy marhahús levesből és vörösborból készült mártással. A legjobb kombináció. Egyébként ez volt a másik daily special az étteremben.
Két egyéb desszert is az asztalra került, ezek közül egyiket sem kóstoltam. Az egyik egy csokoládé fondant volt mézes tejfagylalttal. Egy tökéletes forró csoki szuflé, melynek egyetlen hibája állítólag az volt, hogy kevés volt a fagylalt amit adtak hozzá. A másik desszert Gordon Ramsay híres Cseresznyedzsemes, mogyoróvajas szendvicse cseresznye szörbettel. Nagyon jól nézett ki és állítólag az íze is nagyon jó volt.
 
Az ételek mellett a szerviz is tökéletes volt. Nem volt tolakodó, viszont mindig került elég víz a poharunkba, kicserélték a kihűlt kenyeret melegre és roppant kedvesek, udvariasak voltak a pincérek. Egy kicsit jobban észre lehet venni a cikázó felszolgálókat, mint a londoni étteremben, de egyáltalán nem zavaró a jelenlétük.
 
Nagy dolgok történnek Prágában Jason Atherton vezetésével. A Maze Classic Menü, amit fogyasztottam olymértékben tökéletes, hogy nem tudom ezután mi jöhet még… Szerencsés embernek tartom magam, hogy kipróbálhattam a Maze-t.
 
 
(Képek: © gordonramsay.com)

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fatmo.blog.hu/api/trackback/id/tr82490223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.