Először egy közös postban szerettem volna leírni a a tegnapi két gasztro élményemet, de az esti Enoteca Corso "kaland" annyira kiemelkedően jó volt, hogy sajnos nem kerülhet egybe a Kistücsökkel. Mindezek mellett a Kistücsök kiemelkedik a hazai kínálatból.

Előételnek mindenképpen a híres füstölt busát szerettem volna kipróbálni, rendeltem is egy füstölt busát és pácolt fogast őszi salátával. A busa megdöbbentő volt. Mintha valami hús lenne és nem hal, nagyon erős füstölt íz és tökéletes állagú "hús". A falat lenyelése után érződik csak egy kicsit, hogy halat eszik az ember. Sajnos több falatnál ropog valami a fogam alatt, aminek szerintem nem kellene. Az étel másik fő eleme a Budai Gourmet Fesztiválról már jól ismert pácolt fogas volt, ami ugyanolyan finom volt mint ott, csak sajnos hiányzott alóla a zsályás citromkompót. (Nem mintha a tökmagolajos saláta ne ízlett volna, amit mellé adtak.) Főételnek - az esti degusztációs menüre spórolva - valami könnyűt szerettem volna választani, sajnos ez nem sikerült. Nagyon megtetszett a sertéskaraj lencsével töltve, savanyú kenyérmártással. Ez az étel egy picit csalódás volt nekem. Arra számítottam, hogy valamivel egzotikusabb töltelékként jelenik meg a lencse (indiai esetleg török módokon), de sajnos egy viszonylag nehéz kolbászos-szalonnás lencsefőzeléket töltöttek a meglepően puhára sütött karajba. A savanyú kenyérmártás picit könnyítette a fogást, de a töltelék egy jelentős része így is a tányéron maradt. (A - nem túlzok - zseniális petrezselymes burgonyával egyetemben.) Desszertnek - velem ebédelő barátom ötletét ellopva - bundázott kalács következett tejkaramellel. Egyértelműen az ebéd csúcsa volt. Egy szelet bundás kalács, két gombóc házi (vagy nagyon jó minőségű gyári) vanillia fagyival a tetején és mellé egy csészényi minden várakozásomat felülmúlóan finom karamellel. A három alkotóelem egy falatban fogyasztva megborzongatott és emiatt a fogás miatt érzem úgy, hogy vissza kell mennem még a Kistücsökbe. A barátom - csak felsorolás szerűen - süttökkrémlevest evett, utána egyben sült pisztrángot, majd desszertnek rizspudingot fahéjas körte kompóttal. Nem panaszkodott egyikre sem, bár nem is dicsérte túl azokat...

Összességében nagyon jó ebédet kaptunk a Kistücsökben, mindenképpen említésre méltó a hely. Mi folytattuk utunkat Pécsre ("Akik élnek azok délnek mennek"), ahol az igazán nagy dolgok történtek.